5.rész

És itt is vagyok vele. :D

5.rész
Kötelező pofavizit 2


Majd az ajtóban feltűnt Harry gyapjas fejecskélye.
-Hát te miért ücsörögsz itt egyedül?- Nézett rám kedvesen mosolyova.
- Nincs kedvem a kötelező pofavizithez, meg hát amúgy sem igazán vagyok oda az ilyen puccpartikért.-Adtam meg az egyszerű választ.
-Hogy a miez nincs keded? - Nézett rám hatalmas szemekkel, majd hangosan felkacagott.
-A kötelező poavizithez. - Mosolyodtam el én is. Amint be tudta fejezni a nevetést levágódott mellém és onnan vizslatott tovább.
- Kifejtenéd ezt kérlek bővebben. - Ez a gyerek állandóan mosolyog?
-Nem zsibbad el egy idő után az arcod? - Bukott ki belőlem a kérdés.
-Hogy mi? - Értetlen fejéből csakis arra tudtam köetkeztetni, hogy mint olyan gyakran oly sokan Ő sem érti, hogy miről hablatyolok...
- Állandóan mosolyogsz. - Mutattam kivillanó hófehér fogaira. Ismét felkacagott mondandómon.
- Nem. Tudod ha csak úgy magától jön, akkor nem is olyan fárasztó. És mióta a srácokkal vagyok ez- mutatott arcára- alap dolog. Na de ezt már kivesztük. Szóval kifejtenéd nekem ezt a kötelező pofavizites dolgot?
- Hát tudoood. Amikor az embert kirakatba helyezik. Hogy az emberek megnézhessék, hogy mennyit változott mióta utoljára látták, vagy az ismeretleneknek lehessen vele kérkedni.- Mivel még mindíg értetlen fejet vágott tovább magyarztam. - Na jó. Elmondom hogy is zajlana az este, ha most lenn lennék. A régi ismerősök pár sorban érdeklődnének felőle, hogy mi történt velem az elmúlt egy évben meg ilyenek, aztán megdícsérnének, hogy mennyit nőttem, majd szépen lassan továbbállnának. Apa pedig sorba mutogatna be az új ismerőseinek, akik meglepődve kérdeznék meg, hogy "Jééé. Neked van egy lányod?" - Mutattam a nyuszifüleket.- Apa pedig pironkodva habogna valami értelmetlen butaságot, hogy miért is nem említette ez az aprócska dolgot.
-Ami már nem is olyan aprócska.- Szólt közbe Harry, a szája pedig pimasz mosolyra húzódott.
-Szóval befejezzem, vagy ne? - Mosolyogtam rá vissza ugyanúgy.
- Jó bocsi.
- Oké. Szóval a vége az lenne, - Harry épp közbe akart szólni, és hogy ezt elkerüljem a szájára tapasztottam a kezem, amit aztán sikeresen végignyalt.- Fúj, te nem vagy normális. - Nevettem fel, Ő pedig csak egy féloldalas mosollyal figyelte, hogy próbálom letörölni kezemről a nyálát.
-Na most már folytathatod. - Helyezkedett el ismét kényelmesen az eredeti helyén.
- Szóval, hogy ha befejezted a nyáladzást akkor ott tartottam, hogya vége az lenne, hogy én csak mégjobban elfáradnék, és mégjobban kikészülnék, apa a vörös színeiben tündökölne, a vendégek meg nem igazán foglalkoznának vele, hogy miért is van ez a parti, csak haggyák őket békén.- Harry hitetlenül meredt rám. - Szóval nem hiszed, hogy agy lenne? - Tettem fel a kérdést, mielőtt bármit is mondhatott volna.- Hát jó. Akkor gyere velem. - Ragadtam meg a kezét, majd az ajtó felé kezdtem vonszolni.
- Most mégis hova megyünk?- Kérdezte lihegve.
- Le.- Válaszoltam egyszerűen. Lerángattam a lépcsőn, majd leérve megtorpantam, aminek következtében szegény srác majdnem át esett rajtam. Szemeimet körbevezettem a szobán, majd amikor megláttam a keresett személyt nagy léptekkel elindultam felé, ismét magam után húzva Harryt. Lefékeztem a kiszemelt "áldozat" előtt, aki éppen egy nálam nemsokkal idősebb sráccal beszélgetett.
- Szivem hát itt vagy. Már mindenhol kerestelek.Merre jártál?- Ölelgetett meg ismét apa.
-Csak vegyültem. -Na jó. Hazudtam egy kicsit és akkor?!
- Tom nem is mondtad, hogy új barátnőd van. És, hogy ilyen fiatal és csinos. - Mért végig mosolyogva a srác.
- Hülye. Ő a lányom. - Boxolta vállba a srácot apa.
- Mi? Neked van egy lányod? És eddíg hol rejtegetted?Benjamin Tomson- Nyújtott kezet meg sem várva, hogy apa válaszoljon.
- Bailey Anderson. És nem kellett senkinek sem rejtegetnie.- Ráztam vele kezet unottan. Apa arcán a piros szinte minden egyes árnyalata fellelhető volt.
- Öhm...Még nem említettem volna. -Vakargatta meg a fejét zavartan.
- Határozottan nem. Nem felejtettem volna el, ha említed, hogy van egy gyönyörű lányod. De amint látom a mi kis Harrynk már le is csapott rád.- Mosolygott teli szállyal felénk. Bennem ekkor tudatosult, hogy még mindíg Harry kezét szorongatom.
- Mi? Hogy? Öhmm...Ez csak...- Engedtem el az említett testrészt, majd vörös fejjel kezdtem el magyarázkodni. Harry csak "tátott" szájjal bámult maga elé. Szerintem most esett le neki, hogy az egyik állítsom kipipálható státuszba került.- Mi akkor nem is zavarnánk. Asszem megkeressük a srácokat.- Vonszoltam el Harryt apáéktól.Na ez megint szép volt. Most majd magyarázkodhatok apának, hogy nincs semmi köztem és Harry között...Szép kilátások...
- Harry cica mégis hol voltál? - Vágtatott oda hozzánk Louis. Harry mint aki meg sem hallotta bámult ki továbbra is a fejéből. - Mit tettél vele Bailey. Mit tettél az én egyetlen cejelmemmel.- Drámázott tovább, majd meglengette Harry előtt a kezeit.
- Azért levegőt még vegyél. - Mosolyogtam Harry felé, aki épp ekkor eszmélt fel.
- Mi? Hol? miko? Ki? Mivan?- Kapokodta fejét.
- Édes drága cejelmem hát visszajöttél. - Sikított fel Louis majd Harry nyakába vetette magát. Én már majdnem a földön fetrendtem a röhögéstől, ahogy megláttam Harry arcát. És ahogy kapálózott miközben próbált szabadulni Louis karmai közül...Az már csak haj volt a tortán! Vagy az hab? Na mindegy, most nem is ez a lényeg...Gondolom ezek a dolgok már megszokottak voltak náluk, mivel a többi ember csak néha néha tisztelte meg a mi kis triónkat figyelmével és persze mosolyával. Pár perc múlva a másik három jómadár is feltűnt a láthatáron. Vidáman lépkedtek felénk, amiből következtetni tudtam rá, hogy a fogyasztott alkohol mennyisége miatt egy kicsit illuminált állapotban vannak.Na meg persze z is segített rájönni, hogy amint odaértek Zayn a nyakamba ugrott és enyhén lányos hangon nekiállt könyörögni, hogy:
- Baileyyyy hercegnőőő! Ments meg a gonosz tündértől, aki Narniából jött. Békává akar változtatni. Most hogy nézne már ki egy béka felzselézett hajjal?! - Hát mit ne mondjak nem volt éppen pehelysúlyú, szóval 1/1-ben a kanapéra dőltünk. Majd Zayn hangosan felkiáltott, hogy nem ér már, hogy Louis ölelgetheti Harryt, ő is ölelgetni akar valakit. Hogy ezt be is bizonyítsa felpattant rólam, és Liaaaam felkiáltással célba vette szegény párát, aki csak riadt tekintettel várta a zselézett hajú békát.XD Niall rántott egyet a vállán, majd egy "Egye fene! Ha már mindenki akkor én is!" kíséretében felhúzott a kanapéról, és lázasan ölelgetni kezdett.
- Héééé! Ez így nem fair. Nekem Lou jutott, Niall meg B-t ölelgetheti?-  Kiálltott fel durcásan Harry.
- Harry baba már nem vagyok neked elég? - Imitált sírást Louis. Hát elég szarul ment neki de mindegy...:D - Mellesleg én is Baileyt akarom ölelgetni.
- Sajnálom srácok. Erről lecsúsztatok. Ti már választottatok, nekem pedig Ő maradt. - Húzta ki magát büszkén Niall.
- Hát köszi. Ez most jól esett. - Nevettem fel.
- Jajj tudod, hogy nem úgy értettem. - Dörzsölte pofiját a vállamhoz.
- Meg van bocsájtva.
- Én is Baileyt akarom ölelgetniiii. - Jelentette ki Zayn is, majd a három srác egyszerre indult meg felém. Én ilyedten szabadítottam ki magam Niall kezei közl, majd óvatos léptekkel hátrálni kezdtem.
- Ez így nem jó! - Kiáltott fel Niall, mire a többiek megtorpantak. Hálásan pislogtam az én kis lovagomra, aki kihúzott a csávából. - Nem ölelgethetjük mind egyszerre. Mi lenne ha osztoznánk. Először Harry ölelgeti meg. Aztán Lou, majd Zayn és ismét az enyém lenne.- Na tessék. Az én hős lovagom ismét méltatlan lett a címére...
- Srácok! nem vagyok én egy plüssmaci, akin osztozni kell, hogy ki mikor ölelgesse. - Néztem rájuk "megsértődve"
- De Te olyan puha vagy, és lyan jó az illatod. - Vágott amolyan "ovis vagyok és rosszat csináltam " fejet Zayn.
- Hogy mi van?? Puha???? ÉS jó illatú??? - Néztem rájuk hatalmas szemekkel.
- Igeeeeen. - Bólogatott hevesen Louis, majd rámvetette magát, és jó szorosan megölelt.- Szeretem az epret.- Szimatolt bel hajmaba.- Bár a répát jobban, de azért az epret is. - Ezen megint nevetnem kellett. Életemben nem nevettem annyit mint ebben a pár órában, mióta ismerem Őket. Mi az már, hogy az epret hasonlítjuk a répához? Hisz a répa egy zöldség. Az eper pedig hát egy gyümölcs...
- Naaaa. Mostmár én jövök.- Lökdöste férre Harry, majd ő is megropogtatta a csontjaim. - És ez a narancs illat. - Szagolta végig a kezemet.
- Na jó haggyatok már. - Hessegettem el Harryt somolyogva.
- hééé ez nem ér. Én kimaradtam. - Durcizott Zayin lehajtott fejjel.
- Na jó! Zayn még megölelgetheti. - Adott engedélyt Louis. Most mivan?Nekem ebbe nincs is beleszólásom? De mielőtt még tiltakozhattam volna Zain már a nyakamban lógott.
- Ahogy mondtam...Olyan puhaaa. - Pár percig hagytam élvezkedni, majd lefejtettem magmaról a kezeit.
- Na jó srácok, ha kiölelgettétek magatokat, akkor én felmennék. Fárasztó napom volt.- Mondtam, majd a lépcső felé osontam. Utam során el kellett haladnom Liam mellett, aki haragos pillantásokkal követte minden egyes léptem. Elegem volt! Mi az isten baja van velem? Még egy szót sem szóltam hozzá, és emlékezetem szerint még tenni sem nagyon tettem semmit, hogy haragudjon rám. Akkor mi baja van?
 - Mi is veled tartunk. - Jelentette ki Louis, majd mind megindiltak utánnam. Vagyis csak majdnem, mivel Liam még mindíg eredeti pozíciójában állt.
- Liam te nem jössz? - Fordult hátra Harry.
- Nem. - Adta a bőbeszédű választ az említett.
- Na! Ne kéresd már magad. - Futott vissza hozzá Niall, majd karon ragadta és a lépcső felé vonszolta. Felcaplattunk a lépcsön, majd én a szobám felé vettem az irányt. Beléptem az ajtón, de mielőtt becsukhattam volna a fiúk mind beáramlottak rajta.
- Nem arról volt szó, hogy mentek aludni? - Néztem rájuk felhúzott szemöldökkel.
- Neeem. Arról volt szó, hogy veled tartunk. - Vágódott le az egyik fotelbe Louis.
- Hát jó.- Sóhajtottam fel, majd leültem az ágyra, feltettem a lábaim, a fejem pedig a támlának döntöttem.
- Arrébb mész?- Löködött beljebb Zayn, majd helyet foglalt az mellettem, Harry pedig a másik oldalamat vette célba, így közélyük "szorulva" helyeztem magam kényelembe.
-Ha már kényelembe helyeztétek magatokat akkor elmondjátok, hogy mivel is érdemeltem ki, hogy csatlakoztatok hozzám?- Kapkodtam a fejem a srácok között. Niall közben leüllt a másik fotelre, Liam pedig az ágyam előtt elterülő plüssszőnyegre (vagy mi az isten az a szőrös szőnyeg...xd)
- Hááát. Nem volt különösebb oka. -Szólalt meg a többieket megelőzve Louis. - Mesélsz még magadról. - Pislogott rám hatalmas kérlelő szemeivel.
- Már mondtam. Ezzel nálam nem vágódsz be.- Mosolyogtam rá.- De rendben. - Sóhajtottam egy hatalmasat belenyugodva, hogy az alvásról szőtt terveim füstbe mentek.- Mire vagytok kíváncsiak.
- Hát. Öhm. Miket szeretsz csinálni? - Tette fel az első kérdést szöszke.
 - Hmm. Szeretek főzni, rajzolni, olvasni és fényképezni.
- Mi a kedvenc sportod? - Hangzott is a következő kérdés Zayn-től. Na ezen biztos nagyot fognak nézni. Nem igazán jellemző a lányoknál ez a sportág, de mit tehetnék, ha egyszer imádom.
- Foci.- Vágtam rá egyből.
- A mi? - Néztek rám meglepődve.
- Most miért? Azért mert lány vagyok még nem szerethetem a focit? -Tártam szét a karjaimat.
- Ezt nem mondtuk, csak fura. Nem éppen csajos sport. - Mentegetőzött Zayn.
- Na jó lépjünk tovább. Miket szeretsz még?- Tette fel a következőt Harry.
- Öhm. Szeretem a kocsikat, a motorokat, és a filmezés is érdekel.- Erre csak hümmögést kaptam válaszul majd jött is a következő kérdés.
- Főzöl nekünk majd valamit? - Lelkesedett be Niall.
- Gondolom. - Mosolyodtam el álmosan. A szemeim egyre nehezebbek voltak.
- Melyik a kedvenc zöldséged?- Na és vajon ez ki lehetett volna más mint drága kócoskám, Louis.
- Talán a burgyonya. - Mondtam némi gondolkodás utánn.
- Miért pont a burgonya? Miért nem a sárgarápa? - Kérdete Louis csalódottan.
- Mert a burgonyából sokmindent lehet csinálni.
- Például?- Kezdődött el a burgonya&sárgarápa háború.
- Például levest, főzeléket, ezer és egy féle köretet...- Kezdtem el sorolni.
- Répából is sokmindent lehet csinálni.
- Igazad van. - Adtam neki igazat. Fáradt voltam most ahoz, hogy vitába szálljak vele. És ez volt az a pillanat is, amikor minden elhomályosult, és már nem tudtam nyitvatartani a szemem. Lassan az álmok világába kerültem.
Reggel a napsütés lágy simogatására ébredtem. És a kép ami fogadott. Nos hát...


Nos hát azt majd megtudjátok a következő részből.
Puszi: Lexa :D