13.rész

És a mai második rész. :D


12.rész

Pánik és ismerkedés. És mindez egy nap!/1




Liam szemszöge.


Már vagy egy órája az ablakban szobroztunk, a szomszéd házban lévő eseményeket lesve, mikor Harry telefonja elkezdett pittyegni. Előkapta a zsebéből, majd megnézte a kijelzőt.
- Bailey-től jöt. - Mutatta fel a készüléket, majd megnyitotta az üzit, és hangosan olvasni ketdte.
     " Srácok. Készüljetek, mert perceken belül érkezünk.
                             Pusza: Bailey."
Amint a végére ért riadt szemekkel nézett fel ránk, majd pánikolva kezdett körbe körbe futkozni a szobában.
- Mégis mi az, hogy érkeznek? Most akkor Ő is jön? És honnan ismeri Őt Bailey. ÉS ugye nem mondta el neki, hogy bejön nekem? ÉS Jézus. Itt tiszta kupi van. Én erre nem készültem fel. - Hadovált össze vissza.
- Na jó Harry állj. - Álltam elé, hogy végre befejezze a futkozást végre. - Nem lesz itt semmi gubanc. Hiszen ez csak egy csaj. Sose pánikoltál egyetlen csaj miatt sem.- Próbáltam megnyugtatni.
- Liam Ő nem csak egy csaj. Pont tőled nem vártam volna, hogy tárgyiasítol egyetlen nőt is. - Nézett rám megütközve.
- Én nem tárgyiasítok senkit és semmit. Csak rávilágítottam, hogy sose paráztál még csajtól. - Mondtam higgadtan.
- Jólvan gyerekek nyugi. - Szólalt meg Zayn. - Szerintem inkább csináljunk valami rendet, mert kész káosz, ami itt van. -Igaza volt. Sikerült napok alatt kupit csinálnunk az egész házból. Lerohantunk hát a napaliba, és próbáltunk valami elviselhető kinézetet kölcsönözni a háznak. Nem nagyon volt esélyünk, hogy akármit is elpakoljunk, hisz perceken belül nyílt is az ajtó, és Bailey sétált be rajta nevetve, a szomszéd csajjal.




Bailey szemszöge.


Belépve a házba eszméletlenül elkaptt a nevethetnék. A srácok érkezésünk tiszteletére felkapták a fejüket, majd ledermedtek a levegőben. És, hogy ez miért volt olyna vicces? Mert Lou épp egy répát rágcsálva szedegette a földről a délelőtti tévézés emlékeként hátramaradt pattogatott kukorica maradványait, és épp az egyik kukoricát tanulmányozva fagyott le. Zayn a poharakat próbálta eltűntetni a dohányzóasztalról, és épp az érkezésünkkor ejtett el egyet, ami hangos koppanással hullot darabokra a földön. Niall a kanapét próbálta rendbe rakni, de sehogy sem sikerült neki legyőzni a lepedőt. Liam cipősszekrénybe dobálta be a cipőket, és a fogasra próbálta meg felakasztani a kabikat az érkezésünkkor, és épp egy kabi felakasztása közben zavartuk meg Őket. Harry pedig...Nos hát Ő a földön kucorgott, és előre hátra dölöngélt. Szegény gyerek totál kész volt. Pár pillanatig teljesen mozdulatlanok voltak, majd mindenki eldobta ami a kezében volt, és hozzánk sietett. Na jó Zayn nem dobta, hanem lerakta a poharakat, de az most mellékes.
- Srácok Ő itt Timi, az egyik régi barátom. Timi Ők pedig itt a srácok. Louis, Zayn, Liam, Niall és végül Harry. - mutattam be Őket egymásnak. Harry az ujjait tördelve állt és egyik lábáról a másikra hintázott.  Louis pedig amint befejeztem a bemutatást szorosan a füleire tapaszotta a kezét. Hangosan felkacagtam a reakcióján. Tudtam, hogy azt várja, hogy Timi mikor kezd el sikitozni. Valószínűleg a srácoknak elsőre nem esett le, mert értetlen fejjel figyelték Loui mozdulatait.Majd előttük is világossá vált, hogy miért is csinálja ezt Loui, és Ők is hangos nevetésbe törtek ki. Szegény Timi pedig értetlenkedve kapkodta fejét köztem és a srácok között. még nem ismeri Lout. Gondoltam amgamban, és megértően megveregettem a vállát. - Nyugi.Majd ksőbb elmondom. - Súgtam a fülébe, majd ismét a srácokra koncentráltam. -Hagylak titeket ismerkedni. Nekem beszélnem kell Harryvel. - Ragadtam meg az említett kezét, és a konyha felé kezdtem húzni.
- Harry lazulj már el. - Simítottam kezem vállára.
- Könnyű azt mondani. - Hajtotta le a fejét.
- Ennyire bejön neked? - Lepődtem meg.
- Mi? Dehogy? - Kezdett el egyből mentegetőzni.
- Neked totál bejön. Neked kajak tetszik Timi. - Mosolyodtam el.
- Bééé hangosabban nem menne? - Fogta be a szám.
- Boáat.Eaatam ak egleél. - nah nem ez lett életem legértelmesebb mondata, de ez részben Harry hibája is volt.
- Mi? - Hajolt közelebb Gyapjaska. Persze Timi miért is ne pont ebben a félreérthető pillanatban lépett ovlna be.
- Öhmm. Bocsánat. Nem akartam zavarni. - Mondta zavartan, majd ki akart slisszolni a konyhából.
 Timi várj.- Szóltam utánna.
- Igen. Kapta hátra a fejét.
- Ez nem az amire gondolsz. Harry magunkra hagynál minket egy picit, majd utánna elmondom amit akartam. - Fordítottam Harry felé a fejem. Ő fellélegezve rohant (?) ki a konyhából.
- Nézd Bailey nekem nem kell magyarázkodnod. Bejön neked a srác és ennyi. - Mosolygott rám.
- de nem. Harryvel csak barátok vagyunk. Szegény totál rá.d..van cupanva egy másik csajra. - Basszus. Majdnem lebuktattam szegényt. Remélte, hogy Timi nem hallotta meg a d betűt.Bár valószínűleg este úgyis elmondam volna neki, úgyhogy tök mindegy.- Nah szóval arra akartam kijukadni, hogy Harrinek totál bejössz.
- Hogy mi? - Esett le az álla. Komolyan hallottam, ahogy koppant. Ez nem vicc.
- Jól hallottad. Szegény pára totál beléd van esve. - Kezdtem el magyarázni neki. - Oda van érted. Szerelmes beléd. Ecseteljem még? - Tártam szét a karom.
- De hisz nem is ismer. - Meredt rám hatalmas szemekkel.
- A srácok szerint már napok óta az ablakban kuksol, és azt lesi, hogy mikor tűnsz fel egy eg helyiségben.Nemmelesleg pedig mint rájöhettél egymással szemben vannak az ablakaitok.
- Még jó, hogy elszoktam húzni a függönyöm mikor öltözök. - Nevetett fel.
- Harry nem olyan. Bár tény, hogy egy kicsit perverz...na jó nagyon perverz, de sose kukkolna öltözés közben... - Eltökélt életcélom lett, hogy két szegény párát összecsiszoljam. Olyan édik lennének együt, és Timi már igazán megérdemli, hogy legyen egy normális pasija. Ha ezalatt a pár év alatt nem sikerül visszatérnie régi önmagához, akkor nehéz dolgom lesz. Az a patkény teljesen a padlóra küldte. Már csak a neve (az általam használt nevei általában a patkány, a féreg, a gyökér és a rohadék voltak.) említésétől is elfog a hányinger.
- Biztos, de tudod...még mindíg nem...-Nem folytatta tovább. Tudta, hogy tudom, hogy mire céloz. Két év telt el azóta, hogy az a féreg megcsalta és összetörte a szívét, és Ő még mindíg miatta rágja magát? Szerencse, hogy az a szerencsétlen lelécelt, mire megtudtam, hogy mit csinált Timivel. Esküszöm, ha egyszer a kezeim közé kerül, akkor azt nem ússza meg élve.
- héé. Nyugi. Nem azt mondom, hogy egyből borulj a nyakába, és smacizd le, csak kérlek adj neki egy esélyt. Azt a rohad férget pedig verd ki végre a fejedből. Még azt sem érdemli meg, hogy akár csak a szádra is vedd. Vagy, hogy gondolj rá. Egy nyomorult kis pondró, aki semmit, érted, semmit nem ér. És már soha ne kerülhet a közeledbe. - Öleltem magamhoz. Tudom, hogy mennyire a padlón vot akkor. Tudom, hiszen pont aznap érkeztem hozzájuk látogatóba, amikor az a féreg tönkretette. Teljesen lerombolta az önbizalmát.
- Zavarok?- Lépett be Liam a konyhába.
 Remek. Ma tényleg nem tudok befejezni egy beszélgetést sem. De azért mosolyt varázsoltam az rcomra.
- Nem. - Törölte le kibuggyanó könnyeit Timi.
- Bailey beszélhetnénk? - Nézett rám komolyan, Én kezdtem parázni. Vajon mit akarhat, ami lyen komoly lene?
- Én már megyek is. - Eresztett meg egy halványmosolyt Timi, majd kiment a nappaliba a srácokhoz.
- miről szeretnél beszlni? - Néztem rá kedvesen. Nem is volt olyan nehéz mint gondoltam. MErt hát valljuk be,akármennyire is szemét velem, és akármennyire is próbál semmibe venni és kedvelem. Magam sem értem, hogy miért, de kedvelem. És tegnap megettük az első lépést a békülés felé. Lehet, hogy egyből utánna össze is vesztünk, de be kellett vallanom, hogy hinyzott volna a csipkelődése, ha egymás nyakába borulva könnyes szemekkel békülünk ki. MEg hát...Már egész megszoktam, hogy levegőnek néz...
- Én csak........



Tádááám. Itt is a rééész. ;) Holnap érkezik a kövi. És Dimii kárpótlásul, hogy kétségek között hagytál, holnap extrahosszú részt kérek meglepibeeee. :D Ugye megkapom. :D