Szóval jó olvasást.
"De hogy csókoljam meg úgy, hogy ne vegye észre, hogy imádom?"
24.rész.
Első csók(ok)/1
Már a sokadik filmnél tartottunk, amikor eszméletlen pocornháború tört ki. Mindenki szórta a popcornt tekintet nélkül arra, hogy éppen kit talál el. Már a hajam is tele volt, és körülöttünk is minden káoszba borult. A filmre már egyáltalán nem is figyeltünk. Percekig tartott az esztelen dobálózás, majd kezdtünk lecsillapodni. Mindenki elfoglalta újra a helyét, de most kicsit változott az ülésrend. Szérül ült Zayn mellette Niall mellette Dan, Én, Liam, Timi, majd végül Harry. Dan közelsége egy kicsit visszavett a jókedvemből, de Liam bátorítóan megszorította a kezem, ami nem engedte, hogy ismét visszasüllyedjek a letargiába.
Harry szemszöge.
A pattogatott kukorica csata után visszatértünk a filmhez. Valami vígjáték volt, amin szét nevettük az agyunkat. A film közben gyakran oldalra pillantottam, hisz olyan hihetetlen volt számomra, hogy Timi itt ül mellettem. Pedig ott volt. Csak bámultam az arcát, ahogy egy egy jelenetnél fintorogva húzta fel az orrát, kifejezve a nem tetszését. Ahogy felnevet a vicces részeknél, majd újra nyugalmat varázsol az arcára. Egyszerűen teljesen elvarázsolt. Az egyik ilyen oldalra nézésem alkalmával Timi is pont engem nézett, így tekintetünk találkozott. Percekig csak egymást néztük, majd pirulva lehajtotta a fejét. Én óvatosan az álla alá nyúltam, majd ismét felém fordítottam a fejét. Nem csináltam semmi mást, csak az arcát tanulmányoztam...Nem akartam letámadni, hisz a Baileytől hallot dolgok alapján azzal többet ártanék mint használnék. Arcán halvány mosoly jelent meg, majd fejét a vállamra fektette. Ezt jó jelnek vettem, szóval kezemet kezébe csúsztattam, majd összefontam az ujjainkat.
-Elfogoytt a popcorn. -Hallottam meg Niall sírós hangját. Ez a gyerek totál kész. Képes lenne elbőgni magát, mert nincs több pattogatott kukorica. Még szerencse, hogy az éhenkórászságához hatalmas szív párosul.
-Majd én hozok. - Pattantunk fel egyszerre Timivel. Hírtelen mindenki ránk kapta a fejét, majd összenéztek, és hamiskásan egymásra mosolyogtak. Még Dan is mindentudóan nézett ránk, mjad egy mosoly kíséretében elmagyarázta nekünk, hogy hogy működik a popcorngép. Mi Timivel kislisszoltunk az előtérbe, majd bementünk a büféspult vagy mi mögé, majd próbátunk kiigazodni a popcorngép gombjai között.
-Azt kell megnyomni nem? - Mutattam egy gombra, ami Timi mellett volt.
-Nem...nem tudom. - mondta elfúló hangon. Ekkor tudatosult bennem ,hogy milyen közel is vagyunk egymáshoz. Szaporán lélegezve szívtam magamba bódító illatát. Arcunk egyre közelebb került egymáshoz, majd...majd...homlokomat az övének döntöttem. Nem vette rossz néven, hogy nem csókoltam meg, sőt, mintha hálás is lett volna érte. Életemben először tényleg nem akartam lesmárolni egy lányt. Vagyis le akartam...Mindennél jobban...De vissza tudtam fogni magam, mert nem akartam elijeszteni. Ha úgy érzi, hogy készen áll rá, akkor úgyis jelezni fogja.
-Köszönöm. - Mondta halkan.
-Mit? - Hajoltam el tőle, hogy szemébe nézhessek.
-Mindent. Hogy Te más vagy, mint a többi srác. - Hangja egyre halkabb lett.
-Ezt most megpróbálom nem sértésnek venni. - Mosolyodtam el.
-Akkor jó. Mert nem is annak szántam. Te kedves vagy, és aranyos. És nem mászol rám. - A mondat végét már majhogynem suttogva mondta, majd pirulva lehajtotta a fejét.
-Köszönöm...Asszem...És tudod...Te sem vagy olyan, mint a többi lány. Téged nem érdekel, hogy ki vagyok...Vagyis pont, hogy az érdekel, hogy én ki vagyok. Nem pedig az, hogy ki az a Harry, aki a címlapokon vírít, meg ilyenek...-Össze vissza hadováltam. Jézusom ez tök égő. Most azt hiszi, hogy totál idióta vagyok. De aztán valami olyan dolog történt, amire nem is számítottam. Timi közelebb hajolt hozzám, és egy apró puszit nyomott a számra. Majd elhajolt és pirulva várta a reakcióm. Én egyszerűen szóhoz sem jutottam. Ezzel az puszival olyan érzéseket váltott ki belőlem, mint még soha senki.
-Én annyira sajnálom...csak...csak...- Kezdett le magyarázkodni Timi, amint észrevette, hogy totál ledermedtem. De nem hagytam ,hogy befejezze. Ajkaimat lágyan az ővéire nyomtam. Apró puszikkal hintettem be alsó ajkát, de egyenlőre csak ennyit tettem. Meg akartam várni, hogy mit reagál erre. Nem akartam túl messzire elmenni. Engedni akartam, hogy Ő diktálja az iramot a saját tempójában. És ez a taktika bevállt, mert Ő is ajkaimra tapadt és egy forró csókra váltottunk.Méz édes ajkai símogatták az enyémeket és lassan nyelveink is egymásra találtak. Percekig faltuk egymás ajkait, majd zilálva válltunk el egymástól. Arcát vállamba temette, majd szapora lélegzete visszaállt a rendes ütembe, ahogy az enyém is....
Bailey szemszöge.
-Mégis mi tart ennyi ideig nekik? Én megnézem mit csinálnak. - nyafogott Niall, majd felpattant a helyéről és kifelé indult. Jelenleg valami romanikus vígjátékot néztünk, és Liam még mindíg a kezemet fogta. Pár perc múlva Niall hatalmas mosollyal az arcán tért vissza.
-Na mi van? Nem készültek el a pattogatott kukoricával? - Kérdezte Zayn.
-Nem. - Adta a szűkszavú választ Niall .
- Niall ne idegelj már minket. - Nézett rá Liam is.
- Harry épp mással volt elfoglalva. - Mondta sejtelmesen.
-Niall az istenért, ha nem mondod el végre, hogy mit csinálnak, akkor esküszöm, hogy letolom a torkodon azt a telefont. - Mutattam a kezében lévő készülék felé morcosan. Kezdett kijönni rajtam a fáradtság, és ilyenkor elég nyűdös szoktam lenni.
- Jólvan na. Ha annyira tudni akarjátok, akkor elmondom, hogy Harryt lefoglalta, hogy Timi szájában turkáljon. - Nyögte ki végül sértődötten.
-Hogy mi? - Lepődött meg mindenki egyszerre. Én csak mosolyogva nyugtáztam, hogy Harry végre valami haladást ért el Timinél. Már igazán megérdemelte, hogy találjon egy normális srácot. És Harry, akérmennyire is próbálta leplezni, totál bele volt zúgva Timibe. Mi szépen rendeztük arcvonásainkat és mintha mi sem történt volna úgy néztük tovább a filmet. Pár perc múlva Harryék is visszatértek, és mosolyogva adták át Niallnek a pattogatott kukoricát, majd leültek. Mosolyogva néztünk össze a srácokkal, majd mi is ismét a kivetítőre tapadtunk. Én már nem igazán bírtam szusszal ezért pár perc múlva éreztem, hogy szemeim csukódni kezdenek. Fejem lassan oldalra kezdett dőlni, majd valaminek gyengén nekiütközött. Már épp átléptem volna álomország partjaira, amikor valami rezegni kezdett az oldalamnál.
-Ajjmár. - Nyögtem fáradtan.
-Mi a baj.- Kérdezte aggódva Liam.
-Semmi. Csak...- Lassan a rezgés forrása utánn kezdtem el kutatni. Pár másodperc mulva meg is találtam. Liam pulcsijának zsebéből előhalásztam a telefonját, majd felé nyújtottam. -a telefonod. - Fejeztem be a megkezdett mondatot.
-Köszönöm. - Nyomott puszit az arcomra, majd megnézte, hogy ki is kereste. Én fáradtan hajtottam vissza a fejem a vállára (mert időközben az is kiderült, hogy annak "ütközött" neki.) majd éreztem, hogy ismét elndulok az álmok világába vezető ösvényen.
Mikor újra felébredtem már.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése