"Ha elbukunk, hát vállalom. Írjuk majd fel az én számlámra, hogy volt egy éjjel, mikor mertelek csókolni. Aztán majd eltitkoljuk, hogy volt egy hajnal, mikor meg sem mertem melletted mozdulni. És arról is majd csak nagyon soká mesélünk, hogy öleltél."
27.rész.
Buborékfújó...
Ajka eleinte lehelletfinoman, tétován érintette enyémet, majd minden habozás nélkül vette birtokba a számat, és csókja egyre szenvedélyesebbé vált. Hátradőlt az ágyon, ezáltal én is fekvő helyzetbe kerültem. Egy percre se szakadtunk volna el egymás ajkaitól. Aztán villámcsapáskén hasított belém a felismerés, miszerint ezt nekünk nem szabad. Fájó szívvel szakadtam el ajkaítól.
-Liam.Ezt nem szabad. - Suttogtam arcától pár centire.
-Igazad van. - Suttogta vissza, de az istenért sem húzódott volna el tőlem, ahogy én sem tőle. Továbbra is csak néztük egymás arcát, amikor valaki benyitott.
-Bailey nem tudod hová tűnt Harr...- Eddíg jutott, mert észrevette, hogy nem vagyok egyedül...És mégis ki más zavarhatta volna meg ezt az elég intim pillanatot, mint drága lakótársunk Zayn... - Én tudtam. Annyira tudtam. -Kezdett el lelkesen ugrándozni.
-Hé hé hé Zayn nyugi. Mégis mit tudzál Te? - Nézett rá meglepetten Liam.
-Hogy Te, meg Bailey ...váááá. Én annyira éreztem. - Lelkesedése már a tapsikolásig fajult. Komolyan néha úgy érzem, mintha ovisokkal lennék összezárva.
Külső szemszög.../Néha ilyen is kell/
A fiú csak zavartan feküdt az ágyon karjaiban a lánnyal. Erre most mit mondhatott volna? Nem akarta, hogy a többiek tudjanak az Ő kis tervükről, meg hát az se magyarázta volna a jelenlegi bizalmas együttlétüket, tekintve, hogy most senkinek nem kellett játszaniuk... A lány is hasonló hejzetben volt. Ő is csak csendben feküdt tovább és agya ezerrel kattogott valami megoldáson, ami kihúzta volna Őket a csávából. Aztán hírtelen beléhasított a felismerés. Céljukat úgy érhetik el a legkönnyebben, ha a fiúk is azt hiszik, hogy Ő és a mellette fekvő srác egy párt alkotnak.
- Jó neked Zayn. De kérlek ezt ne mond el még senkinek. A megfelelő pillanatra várunk, hogy bejelenthessük. - Mosolyodott el a lány. Tudta, hogy amint barátja kilép az ajtón egyből elujságolja a "naaagy" hírt a többieknek. Oldalra nézni nem mert, hisz félt Liam reakciójától, mert mi van akkor, ha Ő nem szerette volna, ha a srácok azt hiszik, hogy Ők együtt vannak... Ooo pedig ha tudta volna... Bár,amikor Bailey elhajolt tőle, és azt mondta, hogy ezt nem szabadna, akkor Ő helyeselt, és csak annyit mondott, hogy igaza van, de ebben cseppet sem volt biztos. Ahogy az érzéseiben sem. Egyre jobban kötődött a lányhoz. És ez kikészítette lelkileg, hiszen Bailey csak azért "van vele" hogy Daniellet féltékennyé tegyék. Ezen kívül meg volt róla győződve, hogy a lány csak barátként tekint rá. Danielle már egyáltalán nem keltett benne olyan érzéseket, amiket egy szerelmes embernek éreznie kellett volna...Már ha valaha is keltett benne ilyen érzéseket egyáltalán...Már ebben sem volt biztos. Kezdte úgy érezni, hogy inkább csak az érzés, hogy valaki van mellette hiányzott neki, mintsem az, hogy Danielle mellette legyen. MAgas volt neki ez az egész dolog, és lassan már semmit sem értett. Aprót rázott a fején, majd ismét a külvilágra öszpontosított inkább. Zayn csak egy hatalmasat bólintott, majd épp kilépni készült az ajtón, amikor a lány utánna szólt.
-Zayn.
-Igen. - Dugta vissza buksiát az említett.
-Mit is kerestél? - Tette fel az oly nyilvánvaló kérdést, hisz azt még mindíg nem tudta meg.
- Inkább kit. - Mosolyodott el a fekete hajú. - Harry pajtit kutatom már vagy egy órája, de sehol sem találom.
- Timinél van. - Adta meg a választ a lány.
-Ohh milyen szép dolog is a szerelem. De nektek ezt nem kell magyaráznom ugye? - Mosolyodott el hamiskőásan, majd a másik két szobában tartózkodóra kacsintott és elhagyta a helyiséget. Kiérve azonnal a többiek kutatására indult. Végigszánkázott a szobák között, de senkit sem talált az emeleten. A nappali is kihalt volt, így a konyhát célozta meg Ott végre lálelt az első keresett személyre Niallre, aki épp a hűtőt fosztotta ki.
-Loui? - Szaladt ujabb mosolyra szája, mivel vicces látvány volt, ahogy a kis szőke egyensúlyozott a kiválasztott ételekkel.
- Kert. - Mutatott a kertbe vezető ajtó felé, de ez hiba volt, mivel minden a földre potyogott a kezéből. Mérgesen dobbantott egyet, majd lázasan kezdte el felkapkodni az elejtett dolgokat. Zayn csak kacagott egy jót, majd a kert felé vette az irányt. Már éppen lépett volna ki, amikor eszébe jutott valami és még hátrafordult a szöszkéhez.
-Jut eszembe. Ne menj sehová! Mindjárt hozom a Louist. Nagy hírem van. - Mondta, majd válaszra se várva lépett ki a nepsütéses hátsó kertbe ÚŰjabb mosoly jelent meg az arcán, amit észrevette másik barátja mit tevékenykedik éppen. Egy gyerekeknek készült műanyag kapával(?) próbálta meg fellazítani a földet.
-Te meg még is mi a jó francot csinálsz? - Szólította meg a srácot, aki ijedtében majdnem eldobta a kezében lévő szerszámot (?)
-Jesszusom ezt többet ne jó? -Kapott a szívéhez a kis répamániás. - És ha tudni akarod, akkor ezeket a répákat akarom elásni, mert szegények a halálukon vannak. - Mutatott a mellette sorakozó répákra.
- Ahogy érzed, viszont most mássz be a konyhába, mert hatalmas hírem van. - Mondta, majd otthagyta a kis földművest és visszaaraszolt a konyhába. Pár perc múlva Loui is csatlakozott hozzá és Niallhez, majd érdeklődve várták azt a bizonyos óriásian nagy hírt. Zayn mindent töviről hegyre elmesélt nekik, aminek következtében Niall eldobta a félig megrágott szendvicsét, Louis pedig félrenyelte a répár, amit éppen falatozott.
-Vááá annyira tudtam, hogy ez lesz a vége. Amikor összevesztek és én felmetem, hogy beszéljek vele totál ki volt akadva, mert nem tudta, hogy mit kezdjen Baileyvle, mert totál odavolt érte. -Ez a felettéb értelmes mondat kitől is származhatott volna, ha nem Nialtől. Louis pedig csak össze vissza kapkodta a fejét Zayn és Niall között. Nem egészen volt neki tiszta a dolog, hisz Ő mg csak ott tartott, hogy Béé és Liam rosszba vannak. Kb 10 perces komoly magyarázkodás utánn végre Ő is képbe került és mosolyogva, a répáját lóbálva kezdett el körbe körbe futkozni a konyhában.
- Béé és Liam egy pár!!! Béé és Liam egy pár. - Kiabálta hangosan.
Bailey szemszöge.
Amint Zayn kilépett az ajtón félve Liam felé fordultam. Ő csak üres tekintettel meredt az ajtóra.
-Haragszol? - Kérdeztem halkan.
-Hogy? Nem. Én csak... Elgondolkodtam. - Vakargatta meg a tarkóját. - De mi is volt az a buborékos dolog? - Áááá egyáltalán nem volt érezhető, hogy terelni akar...Egy cseppet sem...xd Viszont nekem sem volt ellenemre más téma felhozatala. Na de, hogy pont ez jutott az eszébe?
- Az csak egy butaság. És hidd el nem vagy rá kíváncsi. - Éreztem, hogy megint pirulok. Mégis mi a jó isten van velem mostanában?
-És ha mégis? - Nézett rám gyönyörű csokibarna szemeivel.
- Ha mégis, akkor nagy duzzogva bár, de elmondom. - Nevettem fel kínosan. Tuti, hogy komplett idiótanák fog érte nézni...
-Akkor neki is eshetsz. - Mosolyodott el Ő is.
-Hát jó. - Sóhajtottam egyet, majd belekezdtem. - Tudod 5 éves voltam ,amikor anyutól kaptam egy buborékfújót. Egyből ki is rohantam, hogy kipróbáljam. Fújtam egy szép nagy buborékot, és csodáltam, ahogy a szél elrepíti. Azt hittem, hogy a buborékom majd örökké a levegőben fog szálni, és talán a testvéremhez is eljut. Aztán egy fa kidurrantotta és én mélységesen csalódtam. Olyan nagy kudarc volt ez nekem, hogy soha többé nem játszottam a buborékfújóval, ahogy azóta se vettem soha egyet sem a kezembe. Ezért mondtam azt ma, amit mondtam. Akkor feladtam, és megpróbáltam átsiklani a dolgokon. De most nem fogom! Nem hagyon, hogy az az idióta Timi közelébe menjen. -A végét már ismét lehajtott fejjel és pirulva mondtam. Biztos voltam benne, hogy most a legközelebbi elmegyógyintézet számán gonolkodik. De aztán olyan dolog történt, ami ismét arra késztette aszyvem, hogy ki akarjon ugrani a helyéről. Liam az állam alá nyúl, felemelte a fejem, hogy szemébe nézhessek, majd egy apró puszit nyomott a szám sarkába.
-Nem kell duzzognod...Ez egy aranyis történet volt. - Suttogta , majd felkelt melőlem és húzott magával engem is....
Harry szemszöge.
Már nem tudom mióta ültün ott a kanapén egymást ölelve, amikor valaki berobogott. Felismertem a srácot, aki szintén itt él. Asszem akkor Ő lesz Máté. Ertetlen fejet vágva nézett ránk, majd észrevette Timi könnyeinek maradékát az arcán, és ábrázata mérgesbe váltott.
-Mégis mit műveltél a hugommal? - Mordult rám.
- Máté nyugi. - Kezdte el csitítgatni Timi.- Harry semmit nem csinált, azon kívül, hogy próbált megnyugtatni.
-És mégis miért kellet téged megnyugtatni? - Méregetet még mindíg gyanakvóan.
-Mert...mert...Timi nem tudta befejezni a mondatát, mert ismét könny szökött a szemébe.
-Találkozott azzal a gyökérrel. -Válaszolta mhelyette. Máté értetlen arcát látva egondolkodtam rajta, hogy lehet, hogy érthetőbben kellett volna fogalmaznom...- A volt pasijával. - Mondtam, majd az ismét karjaimba bújó Timi hátát kedtem simogatni.
-Hogy? - LEpődött meg Máté - Hogy kerül ide az a mocskos szemétláda?
-Ide költöztek, miután eljöttek magyarországól. - Válaszolt szipogva Timi. Én csak még jobban magamhoz húztam. Nem akartam, hogy megint sírjon. Máté gyanakvó pillantásai kísérték minden egyes mozdulatomat, de most ez sem tudott érdekelni. Csak az számított, hogy Timi ne legyen ennyire elkenődve. Timi lassan megnyugodott, és már csak sszomorú arca árulta el, hogy nincs a legjobb hangulatban.
-Egy pillanat és jövök.- Csusszant ki karjaim közül Timi, majd felszaladt az emeletere magamra hagyva Mátéval... Ő percegik csak méregetett, majd fejét oldalra biccentette és úgy szólalt meg.
- Mik is a terveid az én hugicámmal? - Úgy nézett rám, mintha a vesémbe látna. Még szerencse, hogy nem volt egy csepp rossz szándék sem bennem. Nem tudtam volna Timinek ártani, ha akartam volna sem. Viszont most erre mit válaszolhattam volna? Csak meredtem magam elé, és törtem az agyam, hogy mi is a megfelelő válasz erre a kérdésre. Máté csak elszánt fejjel figyelt, én pedig kezdtem kétségbe esni. Aztán egy hamiskás mosoly kíséretében felém nyújtotta a kezét.
-Nyugi már haver. Béke van. Tudod te vagy az egyetlen, aki képes volt megnyugtatni Timit, amikor az a rohadék akár csak szóba is került. - Megnyugodva sóhajtottam egyet, majd majd megráztam a felém nyújtott kezet. - De azért remélem azt tudod, hogy ha megbántod, én kiheréllek. - Kacsintott egyet, majd leült az egyik fotelba.
-Tudom. - Mosolyodtam el halványan. -De neked is tudnod kell, hogy sose ártanék Timinek. Éppen megszólalt volna, mikor Timi visszatért. Már nem volt olyan eleseredett, és mosolyogott is.
-Na miről van szó srácok? - Huppant le mellém.
-Áhh semmiről. Csak ismerkedtünk. - Mondta Máté, majd felpattant. - Én éhes vagyok. - Jelentette ki, majd megindult a konyha felé.
-Ugye nem hozta rád a frászt? - Nézett rám érdeklődve Timi
-Ugyan már. Egész jó fej. - Mosolyogtam rá.
-Akkor jó. - Mondta, majd Ő is elmosolyodott.
-Nekem lassan mennem kéne. Még vissza kell vinnem az asztalt...És biztos Lili is várja már Niallt. -Kacsintottam rá. - Ne mjössz velünk? - Csillantak fel a szemeim.
- Nem akarok zavarni. - Pirult el.
-Ezt most ugye te sem gondoltad komolyan? Te sose zavarnál. - Mondtam hevesen. Timi felkuncogott reakciómon, majd bólintott egyet, hogy velünk jön. Bement szólni Máténak, majd el is indultunk, hogy összeszedjük Niallt.
Bailey szemszöge.
Miutánn sikeresen lerángatott a konyhába, leültetett az asztalhoz, majd beállt a hűtő elé.
-Mit kérsz vacsira? - Pillantott ki a hűtőajtó mögül.
- Hmm. Mi a választék? - Húzogattam a szemöldököm.
-Háát. Van szalámi, meg tej műzlivel, meg lekvár, meg tej műzlivel és még egy kis virsli is akad. És hát itt van még akkor a tej meg a műzli is. - Ez már tényleg ránk ragadt? Hát sajnálattal közlöm Liam Payn, hogy akkor sem a műzli mellett döntök.
-A virsli elég csábító. - Mosolyogtam rá gonoszan...
-Ajj már. Sose felel meg neked a tej és a műzli? - Válaszolta tettetett felháborodással.
-Hát sajnálom, hogy nem nyerte el a tetszésem. - Dugtam ki rá a nyelvem.
-Jó. - Sóhajtott egyet. - Akkor virsli. Esetleg egy kis tojást mellé?
-Nyamiiii. Az jó lesz. - Na és akkor még én beszélek a gyerekes viselkedésről... Már épp megszólalt volna, amikor Zayn és Louis lépett be a konyhába, és valamin hevesen vitatkoztak.
- Akkor is halványrózsaszín lesz. - Monta Zayn.
- De most miért nem jó a narancssárga? Hisz a répa is olyan színű, és megfelel neki. - Harciaskodott Loui is.
- Hé srácok. Ti mégis min ölitek egymást? - Fordult feléjük érdeklődve Liam, miközben feltette a tojást és a virslit főni. Persze extra mennyiségű tojást és virslit, mert hát a többike is biztos éhesek, és amennyi kaját Ők képesek betermelni...
- Csak azon veszekedtünk, hogy milyen színű legyen Bé ruhája az esküvőtökön. Louis hisztizik a narancssárga miatt szerintem viszont a halvány rózsaszín lenne a megfelelő.- Mondta halál komolyan Zayn. Ez aranyos. Tervezgetik az esküvőmet Liammel....HOGY MI VAN???!!!! Esett le, hogy mi is a téma...
Első...*.* Timi ma késő este érkezik a mai második rész...*.* Píííííísz és szép estét mindenkinek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése